James Joyce a húgomat hágja – Therapy? a hajón

Borongós, kevés napfénnyel megáldott januárunk huszonegyedik, csütörtöki napján az északír punk/rock/metálóriás, a Therapy? gyógyít ki minket a letargiából ütős, headbangelős klubkoncertjével az A38 állóhajón. Új albuma, a Disquiet apropóján érkező együttes, az elmúlt több mint húsz évben megjárta a mennyországot és a poklot is. A Troublegum elsöprő sikere után különböző addícióktól és tagcseréktől meggyötört banda ismét magára talált és a kísérleti zajokat félretéve, a Troublegum sztorijához visszakanyarodva ismét dallamosabb lemezzel állt elő.

Mikor lesz, hogy lesz?

Január 21-én, csütörtök este már nyolckor elkezdődik a buli, méghozzá a finn horrorpunk/metálegyüttes, a Flesh Roxon bemelegítésével, így a korán érkezőknek, nem kell majd a szomszédba menni egy kis blaszfémiáért. A dallamos és ötletes riffekkel operáló banda tökéletes választásnak tűnik felizzítani a hangulatot a Therapy? előtt.

Hol lesz, mennyiért?

Az A38 szervezésében az A38-on (ez amúgy nem faktum, mert például a február huszadikai Eagles of Death Metal az A38 szervezésében, de az Akváriumban lesz). Az elővétes jegyek négyezer-ötszáz forintért mennek, a helyszínen pedig, ha marad, ötezerért váltható belépő.

Az új videó

A kezdet – szubjektíven

Egri emberünk személyeskedése:

“Úgy ’92-’93 környékén egy igazán kezsuöl vasárnap este 120 Minutes-t néztem az MTV-n, és nem azért, mert akkoriban annyira bejöttek az altertémák, de a Headbangers Ball csak éjféltől volt. És amikor Paul King felkonferálta a Teethgrindert, majd összepisáltam magam, hiszen kevés betegebb videoklipet láttam előtte, ráadásul valami elképesztő többsíkú tört dobokkal megspékelt, punkzúzással párosított zeneorgiát kaptam. Teljesen rákattantam. Az a hír járta, hogy Pestországban a Wave lemezboltban már lehet kapni a Nurse albumot. Két hét tízóraipénz elég is volt, hogy meg tudjam venni a kazit, és oda-vissza meg is járjam Egerből az utat tizennégy és fél évesen. Kábé három hét kellett, hogy rongyosra hallgassam az albumot (a fiatalabbak kedvéért: a magnókazettában lévő szalag némileg megnyúlt egy bizonyos számú lejátszás után), mert ezt az albumot nem lehet nem szeretni. Az akkoriban szokatlan, zaklatottan pulzáló dobalapokat éles, szatirikus, helyenként lágyabb, helyenként üvöltve előadott dalszövegek váltogatják, zúzós riffekkel megspékelve, és eleve azzal kezdődik, hogy Andy Cairns beleüvölti a mikrofonba: Here I am mutherfuckers!

“Az együttes pre-Troublegum érájában két ep született még a Nurse előtt, melyeket sikerült levadásznom a gimnáziummal tett angliai látogatásomon alkalmával a Carnaby Street egyik boltjában, ami London alternatív Váci utcája. A két cédé elvitte a zsebpénzem nagy részét, de velük lett teljes a korai Therapy?-élmény. Nekem a Babyteeth és a Pleasure Death voltak a Nurse mellett a meghatározó korongok, olyan számokkal, mint a progresszív- és az ipari rock határait súroló instrumentális D.L.C, vagy a refrénnehéz (James Joyce is fucking my sister), echte punkhimnusz, a Potato Junkie, de ott van a torzított vokálos, őrült basszustémával felvértezett Innocent X. A ’94-es Troublegum meghozta a világsikert a maga letisztult slágeres ugrálós punk/metálszámaival, és az ezt követő kiadói nyomásra felvett Infernal Love sem szűkölködött izgalmas megoldásokban és kemény szövegekben, elég ha a valaha írt egyik legszomorúbb lovesongra, a Moment of Clarityre gondolunk.”

Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party-, koncert- és fesztiválbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékainkon!