Lassan, kimérten, tisztán és erőteljesen dalol a csilpcsalpfüzike
Vasárnap estére szokás szerint hozzuk A hét madárdalát a Hortobágyi Madárparktól.
Az Európában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsia ritkás erdeinek és parkjainak nedves aljnövényzetében elforduló madár a nevét is a hangjáról kapta. Éneke egytagú, néha kéttagú, lassú, kimért, tiszta, erőteljes elemekből áll, két vagy három tagon előadott csilp-csalp-csalp-csalp-csilp-csalp-csalp-csalp, és főleg a költőhelyre újonnan érkező példányok tompa, perr-perr hangot is fűznek a strófák elé.
Hívóhangja lágyan fütyülő, hogyaszondja: hüitt, kissé felfelé ível, és a hangsúly a végén van, némileg változó, a fitiszfüzikéhez hasonlóan, melyhez egyébként külsőre is hasonlít. Riasztóhangja a fészeknél tisztán szóló fíít. Nyár végén, ősszel a fiatalok hííp vagy uiszt hangot hallatnak, ami a keleti csilpcsalpfüzike hangjával téveszthető össze.
Aprócska madár, hossza 10 centi körüli, szárnyfesztávja se több, mint 20, de inkább valamivel kevesebb, és tömege is max 10 gramm. Fölül barnásszürke-barnászöld, alul világossárga, és farkcsíkja olykor élénkebb zöld.
A sűrű bokrok közt, és néha a fűben is keresgéli rovarokból, pókokból álló táplálékát, de ősszel bogyókat is elfogyaszt. Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori faj, de védett is, eszmei értéke 25 ezer forint. Költöző, de az énekesmadarak közt az elsők között van, mely visszatérnek telelőterületeikről, és utolsók között van, mely ősszel elhagyja költőterületét.
A hímek amúgy két-három héttel hamarabb visszatérnek tavasszal, és azonnal megkezdi éneklését, hogy kijelölje, egyben riválisai tudatára adja kijelölt területe tulajdonjogát, meg persze azért is, hogy lenyűgözze a tojót. Amikor a tojó megérkezik, a hím pillangószerű repülési bemutatót tart. Miután egy pár összeállt, a továbbiakban felbukkanó nőstényeket elzavarják. A hímek kevésbé építik a fészket, hanem inkább a területet védelmezik. A talajra, vagy annak közelébe, sűrű növényzettel borított részre a tojó fűszálakból, száraz növényi részekből, levelekből épít gömb alakú fészket, melyet puha anyagokkal bélel.
A fészekbe aztán 2-7, de leggyakrabban 5-6 tojásból áll, melyen kb. 2 hétig kotlik. A tojások vörösesek, lilásak, feketések, és egy évben kétszer költ. Fiókái csupaszon és vakon kelnek ki, és a nőstény táplálja őket. Miután kikelnek 14-15 nap múlva lesz tolals hátuk, meg mindenük. A hímek ebben a szakaszban sem igazán veszik ki részüket a családi dolgokból, leginkább csak a nőstény etet; de ha rossz az idő, vagy korlátozottak a táplálkozási lehetőségek, vagy ha a nőstények eltűnnek valamiért, ezt gyakrabban megteszik.
Mint a többi kis testű madárfajnál, náluk is az első életévben hullanak el a legtöbben. A 3-4 éves kort azért viszonylag sok megéli; a leghosszabb feljegyzett életkor több mint 7 év volt. Mivel a földön vagy a közelében fészkel, tojásait, fiókáit és fiatal egyedeit gyakran elragadják a hermelinek, menyétek, varjúfélék, például szarkák, a felnőttekre pedig a ragadozó madarak jelentenek veszélyt, például a karvalyok. De kis testű madár lévén fokozattan ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. És aztán még ott vannak a kakukkok, akik sokszor megtalálják a fészkeiket, hogy saját tojásaikat csempésszék bele.