A Beatles mostohagyereke – bigbeat-buli a Beatben

// 2015-01-25

A már egy éve pörgő Beat on the Brat a megnyitása óta rendez tematikus bulikat, több ezek közül formabontó, sőt egyedülálló az országban. Február hatodikán, pénteken a kilencvenes évek egyik legfontosabb zenei irányzatának, a bigbeatnek szentelik az estét. Ha még nem tudod, miért rock’n’roll-életérzés ez a stílus, vagy miért perelte a Beatles a Chemical Brotherst, jobban teszed, ha tovább olvasol!

Norman Cook aka Fatboy Slim

A kilencvenes évek elején több populáris műfaj (brit hiphop, rave, ambient stb.) hanyatlásával teret engedett a kísérletező jellegű, műfajokat keverő stílusoknak. Ilyen volt a triphop, a breakbeat és a bigbeat is, melynek a nevét a londoni duó, a Big Bang kreálta, miközben próbálták leírni a zenei stílusukat egy 1989-es Metropolitan-újságcikkhez. Bár később Norman Cook is szerette volna learatni a névadási babérokat, egy interjúban azt mondta, hogy a bigbeat név az ő klubjáról, a Big Beat Boutique-ról kapta a nevét. Hogy a nevét végül ki adta, teljesen mindegy, az viszont biztos, hogy a leszarom-típusú hozzáállás végképp megkülönböztette a többi elektronikus zenétől.

A bigbeatben tevékenykedő előadók többnyire a gitárzenéből jöttek, vagy legalábbis első helyre teszik azt az inspirációk listáján. Norman Cook a Housemartinsban kezdett, a Bentley Rhythm Ace-es Richard March a Pop Will Eat Itselfben játszott, csakúgy, mint Fuzz Townshend is. Meg is kezdődött a rock’n’roll-, dzessz-, rock-, funk- és punkszámok sample-ezése ezerrel. Így születtek meg a stílus alapjait adó zenék nagy része, mint például Fatboy Slim Going Out of My Headje, ami egy Who-feldolgozásból veszi az alapját. De ott van a Lo Fidelity Allstars Battleflagje, melyben Billy Cobham 1974-es blues-klasszikusát, a Crosswindet sample-ezték, ezáltal megtartva a rock’n’rollos, punkos hozzáállást, a zenét persze elektronikus alapokra helyezve.

A stílust a százhúsz-száznegyven bpm-es alapra pakolt, gitárszerű szintik, és a hatvanas-hetvenes évek funk-, dzsessz-, rock- és popszámok loopjai jellemezték. Fatboy szerint a nyerő bigbeat-formula így nézett ki: “A hiphop tört alapjai, az acidhouse energiája, a Beatles popja punkos hozzáállással.”

Elnézve ezen sikereket a Dust Brothersből Chemical Brothersre avanzsált tesók is felbátorodtak, és gondolták nagyot, és újragondolták a kedvenc Beatles-számukat, a Tomorrow Never Knows-t. A sikerhez nagyban hozzájárult Noel Gallagher közreműködése is – aki a szám szövegét valahol nyolcadik és kilencedik sör között tíz perc alatt írta meg – és persze a súlyos ekis videoklip is. A szám azonnal az első helyre ugrott a kislemezlistán.

Eleinte a srácok a Tomorrow Never Noels címet akarták adni neki, de végül úgy ítélték meg, hogy a végeredmény nagyon más lett, mint az eredeti, így a szám a Setting Sun címet kapta. Ám ahogy lement párszor a rádióban, és a megmaradt beatle-ek fülébe jutott, azonnal bírósághoz fordultak, és megpróbálták a gyatyát is leperelni a kémikus tesókról, de végül egy zeneológus (bármi is legyen ez) megállapította, hogy a dobalap eredeti, és ráadásul egy igazi, élődobos dobolta fel, így az ügyet végül ejtették.

A bigbeat mint stílus végképp megvetette a lábát, és virágzásnak indult. Elvitathatatlan szerepe volt benne Norman Cook aka Fatboy Slimnek, aki főleg a You’ve Come a Long Way Baby albumával, különösen a numberone Praise You-jával végképp kommercializálta, persze abszolút jó értelemben. Kiadója, a brightoni Skint is nagyban kivette részét a mozgalomból, hiszen olyan előadókat szerződtetett, saját maga, a Lo Fidelity Allstars és a Bentley Rhythm Ace mellett, mint Freq Nasty, FC Kahuna, vagy éppen Midfield General. Sőt, emellett a Brighton and Hove Albion FC-t is szponzorálta mintegy kilenc évig.

A bigbeat csodálatos átmentet képzett a britpop, az indie és egyéb rockzenék és az elektronika között. A legtöbb előadó, aki ezekből jött, soha nem is tagadta meg magát, hiszen Adam Freeland azóta már a második gitáros-hangszeres bandáját menedzseli, a Death in Vegas két lemez erejére visszatért a gitárokhoz (Contino Sessions, Scorpio Rising), David Holmes később is több rockos, indie-s lemezt producelt, ahogy a Chemical-tesók is több vendégénekessel dolgoztak ebből a szcénából. Igaz, ők a későbbi lemezeken már inkább a technós alapok felé vették az irányt.

Péntek este a Beatben a megfelelő számok szelekciójáról Mező, El Tobi, Jehova, Gasman, Csuklya és Vibrator fog gondoskodni. A buli ingyenes, íme, az event.

Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party- és koncertbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékainkon!