Rob Garza: Minden közönség máshogy más – Thievery Corporation-interjú
Thievery-koncert – följebb Rob Garza (fotó: Mikala Taylor)
Nemrég az amerikai turnén a Red Rocks Park and Amphiteatre-ben léptetek fel; a képek alapján nagyon különleges helyszínnek tűnik.
– Igen, nagyszerű show volt. És a hely valóban nagyon különleges, hiszen az egész amfiteátrum a vörös kövek közepén lett kialakítva, amitől nagyon speciális atmoszféra jön létre. Amikor olyan helyen játszhatsz, amit a természet alakított ki, akkor te is közelebb kerülsz hozzá, úgy érzed, a részévé vagy. Annak ellenére, hogy kilencezer fős hely, mégis valahogy nagyon intim légkör jön létre az előadások alatt. Ez az abszolút kedvenc helyszínem az Államokban.
Tavalyelőtt az Electric Castle-ön láttunk titeket, hatalmas show-t toltatok.
– Igen, ez volt Kolozsváron, a kastélyban, ugye? Tényleg fantasztikus koncert volt. Emlékszem, gyakorlatilag mindenütt emberek voltak. Nagyon meg is lepődtünk, hogy ekkora az érdeklődés irántunk, előtte nem is nagyon hallottunk a fesztiválról.
Jaja! A veszprémi helyszín is hasonló hangulatú; milyen közönségre számítasz?– Minden közönség mindig máshogy más. A zenénk elég különc, és emiatt máshogy fogadják be az emberek, így a reakcióik is mindig mások lesznek. A kelet-európai közönség mindig odateszi magát, és többnyire egy emberként mozogva mélyül el a zenében. Nagyon szeretünk ott játszani.
A Veszprémfesten az új albumról játszotok majd inkább?
– Úgy készülünk, hogy játszunk sok régebbi számot is, mert a Saudade – az új albumunk – nem annyira bulizene, inkább otthonra való.
Mi is úgy érezzük, hogy az album egyfajta bossanova-tribute. A lemez, ami mindig is bennetek volt.
– Jól érzitek. Erickel mindketten pont nagyon szeretjük a bossanovát és a dzsesszt is, gyakorlatilag minden brazil és portugál eredetű zenéhez vonzódunk. Ez a zenei egyezés indította el a Thievery Corporationt. Ugyan húsz éve készítünk lemezeket, mégis mindig más zenét csinálunk, legutóbb szerettünk volna egy autentikus bossanova-lemezt, ezzel tisztelegjünk a stílusnak. Kicsit elegünk is lett az elektronikából, akusztikus lemezt akartunk. Ma már szinte minden zenei stílus kötődik az elektronikához és rengetegen írnak otthon zenét szoftverekkel, ami rendben is van. De azért van igény a klasszikus, hangszeres zenére manapság is.
A korábbi albumokon rengeteg vendégzenésszel dolgoztatok együtt, de a Saudade-en nem láttunk ilyen utalást.
– Pedig számos vendégzenész szerepel az albumon, csak épp nem nagy nevek. Mostanra kb. hetven zenésszel állunk kapcsolatban, akikkel együtt tudunk dolgozni, legnagyobb részük feltörekvő. Fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk ifjú tehetségeknek, hiszen manapság nagyon nehéz karriert építeni a zenélésből. De a jövőben természetesen hívunk nagy neveket még, a következő lemezhez is.
Tehát már készül az új album?!
– Sőt igazából már föl is van véve! Nemrég jöttünk vissza Port Antonióból, Jamaicából, ahol a felvételek zajlottak. Az eltöltött időt nagyon jól sikerült kamatoztatni, az új albumon rengeteg reggae- és dub-hatás lesz, kicsit még vissza is kanyarodtunk az oldschool Thievery-hangzás felé, dinamikában és a hangszerek megválasztásában is. Sok régi rajongónk fog örülni ennek. De még nagyon sok utómunka lesz vele, ha sok hangszerrel dolgozol, több idő kell, így megjelenési időpont sincs.
Fogunk hallani pár számot az új albumról Veszprémben?
– Igazából nagyon ritka, hogy megjelenés előtti számokat játszunk, de persze semmi sem kizárt.
Brazil kötődésű emberként hogyan érzel az olimpiával kapcsolatban?
– Igazából nem vagyok nagy rajongója az eseménynek, nem vagyok az a típus, aki napokon keresztül a tévé előtt gubbaszt, viszont Eric nagyon odavan érte, órákig képes szurkolni. Azért mondjuk nagyon aggódom, hogy minden simán menjen. A hírekből komoly infrastrukturális problémákról hallani, sokan tartanak tőle, hogy a zika-vírus terjedésének gócpontja lehet. Az olimpiára pénzt lehetne olyan dolgokra is fordítani, ami hosszútávon segítené a helyiek életét. A rendezők azzal védekeznek, hogy rengeteg munkahely jön létre az eseménnyel, csak ezek a munkahelyek pár hónap múlva megszűnnek, az állapotok pedig nem javulnak. Az egész csak arról szól, hogy többezer embert kizsákmányolnak, a sportolókat is beleértve, hogy pár befektető még több pénzhez jusson.
A fesztivál
Az idei fesztivál lineupja nagyon változatos, például a csodás hangú, Grammy-díjas, kubai díva, Omara Portuondo estjével kezdődik július 13-án, aki ráadásul a virtigli flamenco-amorózó Diego El Cigalaval ad közös koncertet. A második nap az amerikai dzsessz egyik koronázatlan királya énekli le a lányokról a bugyit selymes hangjával. Jamie Cullum szintén Grammy-díjas, aki még Amy Winehouse-szal turnézta végig Európát, de egyáltalán nem az ő hátán futott be, ő maga is minden stílusban képes maradandót alkot, amihez hozzáér. A többszörös Brit- és Ivor Novello-díjas Lisa Stansfield pedig, miután kiélte színészi törekvéseit, többek közt a Vagina Monológokban, a zenéhez visszakanyarodva több albumot is megjelentetett, melyek ráadásul alig-alig lettek poposak. A programot a Thievery Corporation zárja vasárnap este. A koncerteket a veszprémi várban tartják, kivéve Lisa Stansfield műsorát, amit az Arénába helyeztek át.
. Omara Portuondo, Lisa Stansfield, Jamie Cullum és Gregory Porter
Játék
Hányszor jött vissza a Thievery két évvel ezelőtti Electric Castle fesztiválon tartott koncertjén? (Segítség akkori riportunk közeptáján, a helyes válasz: kétszer jöttek vissza.)
A megfejtéseket július 14-én, csütörtökön délután háromig vártuk a jatek@koncertblog.hu-ra és a koncertblog1@gmail.com-ra Thievery tárggyal. A helyes megfejtést küldők közül két nyertest választottunk: Lantos Dánielt és Keresztes Noémit, akik ingyen mehetnek a vasárnap esti Thievery Corporation-koncertre, a Veszpémfestre. A nyerteseket e-mailben értesítettük, egyben tudattuk velük a koncertre bejutás módját.
Koncertblog Session podcast-sorozat
Bús belga breakbeat / podcaster: Fastbinder, artworker: Trinity
Koncertblog Scooter Session / podcaster: Adam Bleakbass, artworker: Dori Pazonyi
Tücsökzene, szinesztéziára kihegyezve – a legjobb psytrance-ek Görgőtől / goa-psy, forestpsy
Nők a pult mögött – ezek voltak a legmenőbb breakek tavaly / break, bassmusic – podcaster: Miss Mants, artworker: Szerdahelyi László
Kanye Westtől Redmanig – a legjobb rapek Majkáék szkreccsere, Gerysson szerint / hiphop, rap, r’n’b – podcaster: dj Gerysson, artworker: Csordás Dávid
Balladák és slágerek – Koncertblog Best of Crossover 2015 Legarstól / indie-pop-house-deephouse-pop-mainstream-crossover-funk-slow-newwave-diszkó-nudisco – podcaster: Legars, artworker: vj Manna
Koncertblog Best of Metal 2015 Session by Dr. Zoidberg / metál, deathmetal – podcaster és artworker:Dr. Zoidberg
Nincs mit cifrázni – a drum’n’bass legjava 2015-ben dj Ren és a Koncertblog szerint – podcaster: dj Ren, artworker: Oláh Orsolya
Érzéki monotonitás – szilveszterezz a Koncertblog adekvátan bulizós podcastjával! / house, technó, minimál – podcaster: dj Minich, artworker: Tatlin
Már nem szopnak a ministránsok – fortélyos blaszfémiával indul a Koncertblog podcast-sorozata / metál, hiphop, technó, punk, folk, reggae, blues, alter, pop – podcaster: Dr. Zoidberg, artworker:Szilágyi Rudolf
Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party- és koncertbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékainkon!