Magyar dnb-sért rajonganak Kolumbiában – Eatbrain-interjú és játék a világ legnagyobb drum’n’bass-fesztjére, megvannak a nyertesek

// 2015-07-27

A világ legnagyobb drum’n’bass-fesztiválja, a Let It Roll (LIR) csütörtökön rajtol el a cseh főváros, Prága mellett. Az alkalomból beszélgettünk a magyar Jade-del, az Eatbrain kiadó fejével, akiknek idén saját színpadjuk lesz a fesztiválon. Elmondta többek közt, hogy milyen érzés sztárnak lenni Kolumbiában, meg hogy miként jutott odáig Beatport, hogy hiába sokkal rosszabbak a feltételei, mégis mindenki ott akar először megjelenni. Sőt, van két bérletünk is a fesztiválra, melyeknek megvannak a nyertesei.

Egy legendásan brutális és erős Eatbrain-artwork

Most jöttél haza Kolumbiából. Hogy sikerült a buli?
– Eszméletlen volt. Kolumbiában elképesztően népszerű vagyok én is és az Eatbrain is. Benne van a top5-ben a világon a népszerűségi listánkon, ami nagyon nagy szó. Alig van komoly buli ott, eddig összesen öt nemzetközi headliner járt náluk: a Dub Elements, Ed Rush, a Teddy Killerz, a Counter Strike és én. És nem voltak többen hatszáznál, de azokból ötszázkilencven konkrétan az én rajongóm volt, minden számomat, mixemet ismerték. Ez máshol nem fordult még elő.

Talán érzik, hogy az Eatbrain-féle neurofunk más, mint ami a többi kiadótól jön.
– A kiadó sítlusa a darkneurofunk annyira talán nem is egyedülálló, hiszen a Blackout és a Black Sun Empire egész hasonló keretek közt dolgozik, de jönnek ki ilyen zenék Criticalon, és még a piacvezető Ramon is. A stílusunkban van egy kis adag punk és humor, és az olajozott gépezetekként dübörgő óriáskiadókkal ellentétben nálunk nincsenek exkluzív szerződések, itt mindenki a saját akaratából marad, vagy megy. Az Eatbrain inkább egy közösség, egy család, mint egy megtervezett üzleti vállalkozás. Ezt a hangulatot érzi a közönségünk is.

Az utolsó Eatbrain-podcaston a Hypoxia belerakott egy General Levy: Incredible-t, ami akkor, amikor kijött, nagyon renegát volt.
– Így van, az még ma is teljesen, out-of-place, én is sokszor játszom a szettjeimben olyan zenéket, melyek mások voltak, és így meghatározóak a számomra. Az egyik ilyen nagy kedvenc a Kemal, és Rob Dataval a Konflict. Őket a mai napig sokan nem tudják hova rakni, de sokáig játszottam a Prodigy Fat of the Land-jéről is egy számot, a Fuel My Fire-t, melynek szinte dnb-tempója van, de maga a szám nem drum’n’bass.

És ha már Hypoxia, nemrég ugye első helyig kúszott a legutóbbi megjelenésük a Beatport dnb-listáján, ahogy már számos Eatbrain-kiadvány is. Megéri a Beatporton kiadni vagy egyszerűen kikerülhetetlen?
– Igen, idén öt megjelenésünkből három első volt, és a többi is legalább harmadik helyig jutott. Mondjuk érdekes aspektus a kiadó szempontjából, hogy a kiadványok felmennek az első helyig, de a számok egyesével ritkán jutnak be a top10-be is. Én ezt annak tudom be, hogy sok olyan rajongója van a kiadónak, aki az egész megjelenéseket első pillantásra megveszi, és nem szemezget belőle. A Beatport magánviseli egy piacvezető, monopolpozícióban lévő cég előnyeit és hátrányait, hiszen ha valaki új megjelenést keres, először a Beatportra megy. Ezért sok kiadó exkluzívan ott jelentet meg zenét, köztük az Eatbrain is. Fönt vagyunk ugyan minden más boltban, és streamelünk is Spotify-on és Deezeren, de ezeken a helyeken két héttel késleltetve jelenünk meg. És mivel mindenki a Beatporton jelentet meg először, ez visszaigazolja a piacvezető státuszát, viszont az ő feltételeik sokkal-sokkal rosszabbak, mint a többi digitális zenekereskedő bolté, de mégis megéri, mert náluk jól szerepelni presztízsben többet számít, mint az anyagiak.

De továbbra is kitartotok a bakelitek mellett is. Mennyivel nehezebb menedzselni ezt az újra felvirágzott piacot?
– Egy katasztrófa, mivel nem a drum’n’bass vagy a neurofunk virágzott föl, hanem a többi stílus, melyekhez nekünk semmi közünk. Így előnyünk nincs belőle, viszont háromszor annyi ideig tovább tart, mire megkapjuk rendeléseinket, így mi is később tudjuk ezeket kiszállítani. Hiszünk a bakelitben, és továbbra is ki fogunk tartani mellette, de emellett hiszünk a digitális formátumban is. Fellépni is már csak usb-vel megyünk, amiért kapunk hideget-meleget sok rajongótól. De hát napra késznek kell maradnod, ráadásul lemezzel menni egy nemzetközi fellépésre olyan, mint ha lábonlőném magam.

Elképesztő az artwork, amik a kiadványokhoz készülnek. A brandépítés része a vizualitás?
– Eleinte még én készítetem, majd egy régi gyerekkori barátom, Trinyó vette át. Vele rengeteget lógtunk tinikorunkban, együtt jártunk graffitizni, aztán elsodródtunk egymás mellől, de amikor a hetedik képet megcsináltam, felvette velem a kapcsolatot, és jelezte, hogy szívesen csinálná. Először nem akartam kiadni a kezeim közül, aztán mégis kipróbáltuk, ő rajzolt, én pedig színeztem. És ebből az együttműködésből koncepció lett, ami szerves részét képzi a brandnek. Nem volt még olyan borító, amire ne mondták volna, hogy ez az eddigi legjobb.

Jade

A Let It Roll fesztiválon külön színpadotok lesz, mondhatjuk, hogy ez a kiadó egyik legnagyobb sikere?
– Toronymagasan, hiszen ez mégiscsak a világ legnagyobb drum’n’bass-fesztiváljáról van szó, és ha megnézzük, hogy az Eatbrain mellett milyen kiadók viszik a többi színpadot: Metalheadz, Shogun Audio, Critical, Blackout, Playaz… A stílus virtuális ranglétráján sok olyan kiadó van, akik följebb tanyáznak, mint mi, de mégis mi csíptük meg ezt a helyet. Ami köszönhető sok dolognak, de elsősorban annak, hogy Csehországban is elképesztően népszerű az Eatbrain brand. Sokat játszunk ott, volt Eatbrain Night, amire már el sem tudtam menni. A tavalyi Cross Clubban tartott Eatbrain-buli után után az volt a visszajelzést kaptuk a tulajtól, hogy abban az évben nem volt annyi ember ott egy bulin, mint a miénken.

Mitől más a hangulata a fesztiválnak, mint a többinek?
– Idén új helyszínen lesz, így előre nem tudok sokat mondani; eddig Benesovban volt, ahol elképesztő indusztriális környezetben, lelakott raktárépületekben voltak a színpadok, amitől erős rave-érzése volt az egésznek. Ezt persze átjárta a fémes, robotos hangulat, de jelen volt egyfajta oldschoolos, darkos, punkos fíling is. Amennyire tudom, idén is lesz nyitóműsor, ami 2013-ban volt, tehát számítani lehet valami monumentális robot-show-ra, vagy hasonlóra. Vizuális világa mindenképp meghatározó lesz idén is. Mi saját vizuálossal fogunk dolgozni, Tom Hradszkyval. Most Amszterdamból fog odavezetni, hogy a színpadképünket felügyelje. A vizualitásnak egyre nagyobb szerepe van a fesztiválokon, amit mi sem hagyhatunk figyelmen kívül.

Mi már idén több fesztiválon is jártunk, és sok nagy drum’n’bass-fellépő szettje is csalódást keltett. Szerinted nem “edm-esedik” a szcéna kissé?
– Fesztiválokon mást játszanak sokan, mint klubokban, az ottani közönségnek nagy része nem tudja, ki van a színpadon. A legtöbb fesztiválon a dnb egy mostohagyerek, és a fellépők tudják, hogy ott azért mást kell nyújtani. Azt vettem észre például a Balaton Soundon, hogy páran azért mentek a a Noisia Invites-ra, mert esett az eső, és ez fedett helyszínen volt, és nem azért, mert tudták, mi történik ott, szóval a beeső közönség is faktor lehet. A Let It Rollon ilyen nem lesz, ez egy száz százalékban dnb-fesztivál.

English version here.

Játék nyertesek

Melyik szervezőcsapattal csinálta közösen a tavaly augusztusi Normafa-openair party törtütemes helyszínét az Eatbrain? (Segítség akkori ajánlónkban, a helyes válasz: Ninjabreakz.)

A megfejtéseket a jatek@koncertblog.hu-ra vártuk LIR tárggyal július 29-án, szerdán délig. A helyes megfejtést küldők közül két nyertest választottunk: Bodorkós Mátét és Kőrizs Ádámot, akik ingyen mehetnek a Let It Roll fesztiválra. Őket e-mailben értesítjük, egyben tudatjuk velük a fesztiválra bejutás módját.

Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party-, koncert- és fesztiválbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékainkon!