Kamikazeként hasítja hangosan a levegőt szex előtt a hét madárénekese
A hét madárdala sorozat ezen a héten is a Hortobágyi Madárparktól. Ezen a héten a bíbic dalolja.
A bíbic név hangutánzó szó, ezért sok nyelvben így vagy ehhez hasonlóan hívják. Annak ellenére, hogy fekete-fehér, bóbitája és a szárnya feketéjének fényben való zöldes-kékes-bíboros csillogása miatt kifejezetten feltűnő madár. Átlagos méretéhez (hossza 30 centi körül van) képest jó nagy, ha repül, szárnyfesztávja ugyanis több mint 80 centis is lehet.
Rovarokkal, pókokkal, csigákkal, férgekkel táplálkozik, ezeket rövid, hegyes csőrével kapkodja ki az alacsony vízből vagy a fűből, miközben kecsesen lépked. Általában egyedül van, de ha sok táplálék van egy helyen, ott azért csoportosul. Ugyan elmegy télre, de jó későn, késő ősszel, kora télen indul, és nem is túl messzire (a nálunk élő példányok Észak-nyugat-Afrikáig és az Atlanti-óceán közeli partvidékéig mennek), és már kora tavasszal visszajönnek.
A hímek négyötöde monogám, a poligámoknak pedig van egy elsődleges és egy másodlagos párja (tehát inkább bigámisták), mindkettejük kikölt a hímnek egy-egy fészekaljat. Ezek egyébként sikeresebbek a fészkek szempontjából. A nőstények mindössze egy százalékának van több férje, és saját döntésük, hogy másodlagos nőstények lesznek, mert tudják, hogy a már párzott hímek, akik másodlagos nőstényt is választanának, sikeresebbek a fészkek szempontjából. Ritualizált párzásukat így írja le a Hortobágyi Madárkórház:
A hím többször ismétlődő gyors, magas, mégis öblös hangsorozatot hallatva, lassú szárnycsapásokkal, meredeken fölfelé emelkedik, vadul körözni kezd, még följebb szárnyal majd észveszejtő sebességgel, szó szerint, mint egy kamikaze, ide-oda csavarva szárnyait lefelé húz, s közben hallani lehet, ahogy a levegőt hasítja. De mielőtt még benyesődne a földbe lelassít és ívesen leszáll. Izgatottan, kimerevített bóbitával a tojó irányába rohan. A hím a tojó közelében jobbra-balra tipeg, kaparja a földet, mintha fészket építene, gyakran káka vagy sás szárát kapja fel, és azt oldalra vagy maga mögé veti. Van, amikor egymás körül futkároznak, együtt repülnek. A tojó hajlandóságát a kopulálásra (párzásra), reszelő, recsegő hanggal jelzi.
Meg tudja különböztetni, hogy melyik emberben bízhat meg, és melyiktől kell félni. Pásztorokkal és földművesekkel például barátkozik, de a vadászt (akit éberségével igazán föl is tud bosszantani is) elkerüli. A rossz tapasztalatot sose feledi, azt a helyet sem, ahol egy társa szerencsétlenül járt. Gyűlöli ragadozókat, akikkel szemben viszont bátran, sőt sokszor vakmerőn lép föl: simán betámadja azokat a ragadozó madarakat, sirályokat, gémeket, gólyákat, melyek repülés közben nem tudnak neki ártani, de nála jobb repülő óvatosan elkerüli.
Hazai gazdasági jelentősége számottevő, sőt az egyik leghasznosabb, sok kártevőt eszik, például legelőrontó tücsköket és sáskákat, haszonállatokat kínzó rovarokat, a bíbicet a leghasznosabb madaraink közé kell sorolni. Ezért is fokozottan védett itthon is, és szerepel a Természetvédelmi Szövetség vörös listáján is.