Délutáni ráadáskoncertet is ad a Hang Massive

A Hang Massive budapesti lemezbemutatójára hetekkel a május 19-i időpont előtt elfogytak a jegyek, de az szervező (és helyszín) Akváriumnak sikerült összehozni egy délutáni ráadáskoncertet is, így aki most kap a fejéhez, az sem marad le róluk.

A hang (vagy hangdrum) egészen különleges sztori az egyetemes zenetörténetben. Már csak azért is, mert a huszonegyedik századra aligha jellemző új akusztikus hangszerek feltalálása és elterjedése. Korunk az elektronikus zenéről, ennek nyomán az elektronikus hangszerekről szól, és korunkat, a digitális korszellemet is ezek a hangszerek szólaltatják meg talán a leghitelesebben.

A huszadik század utolsó évében Svájcban azonban mégis fantasztikus történet kezdődött, melynek során Sabina Schärer és Felix Rohner hosszas kutatás és kísérletezgetés után egy teljesen új hangszert alkotott, ez lett: a hang. Névadója – pedig de szép lenne! – nem ám a magyar hang szó, hanem feltehetően a berni német dialektusban használatos hang, ami azt jelenti, kéz.

Az elnevezés adja magát, hiszen a hangszert az emberi kéz szólaltatja meg leggyakrabban (bár lehet ütővel is dobolni rajta, csak az nem annyira szép), ütögetve, döngetve, paskolva, vagy éppen finomabban lapogatva, hovatovább simogatva. A puszta kéz érintésétől aztán puhább és melegebb lesz a hangja, mint például a sokszor hozzá hasonlított stíldob (amit egyébként a múlt század negyvenes éveiben Trinidad és Tobagón találtak ki és raktak össze – egy szétfűrészelt olajoshordó aljából). A leginkább egy ufóra hasonlító hangszerhez egyébként talán az ősi tibeti hangtál áll a legközelebb, kicsit olyan is, mintha két ilyen hangtálat egymásra tettek volna.

A hang világszerte feltehetően legismertebb előadója a vasárnap Budapesten dupla lemezbemutatót tartó brit-svéd Hang Massive duó. Ahogy mindenhol leírják róluk, zenei videóik megtekintésszáma százmillió fölött jár, ami azért tényleg elég komoly szám egy ilyen poposnak kicsit sem nevezhető produkciónál. Nálunk is sokan bírják őket, Akváriumban tartandó koncertjükre már hetekkel ezelőtt elfogytak a jegyek, még úgy is, hogy a bőséges befogadóképességű Nagyhallba írták ki őket. Szeptemberben megjelent albumuk, a Luminous Emptiness lassan, de annál mélyebben kibontakozó zenei utazás, ami élőben a látvánnyal kiegészülve igazán hatásos, és tökéletesen alkalmas egy rendes vasárnap esti átszellemülésre.

Szerencsére május elején az Akvárium le tudott szervezni egy délutáni ráadáskoncertet is, így még mindig lehet jegyni venni, legalábbis simát, 4500 forintért (merthogy 30 ezres meet&greet-jegy még az estire is akad pár). A délutáni kapunyitása fél 3-kor lesz, maga a koncert pedig, az estihez hasonlóan, kb. egy órával később kezdődik, és a kiírás szerint eltart este 6-ig (míg az esti 11-ig).