Budapesten az elektronikus világzene varázslója
Migration Live Tour: szerda este Bonobo-koncert a Budapest Parkban. Megvannak a jegynyertesek.
A jelen pillanatban Los Angeles-i bázisú angol zenész-producer-dj, Bonobo – aka Simon Green – különleges hangzásvilágával és kísérletező stílusával a kétezres évek legelején tűnt fel az elektronikus zene színpadán világzenével, ambienttel és néha house-os elemekkel fűszerezett dallamaival. Május 23-án, szerdán teljes zenekari kísérettel, élőben mutatja be Budapesten Migration című albumát.
A május 20-án, Luxemburgban induló turné harmadik állomása lesz a budapesti koncert. A különleges utazás a Bonobót több európai fellépésre is elkísérő Poté egyszemélyes live szettjével kezdődik, a koncert után pedig a buli a hivatalos Bonobo Afterpartyn folytatódik.
Grammy-jelölt lemez
A Migration Bonobo hatodik stúdióalbuma. A 60. Grammy-gálán két jelölést is kapott: maga a lemez a Best Dance/Electronic Album, illetve a Bambro Koyo Ganda című szám a Best Dance Recording kategóriában. Az album a Billboard 200-as listájára is felkerült (a Trance/Elektronika listát pedig vezette is), sőt a hazai albumeladási listán, a MAHASZ Top 40-en is szerepelt.
Ahogy az eddigi Bonobo-albumokon, úgy a mostanin is nagy hangsúlyt kaptak a közreműködő vendégénekesek, mint Michael Milosh, a Rhye duó, Nick Murphy vagy Nicole Miglis. Simon a lemez megjelenésekor többször mondta, hogy igyekezett minél gazdagabb nyersanyagból dolgozni, és ez sokszor tetten is érhető. Például a Grains balladaszerű dallamában vagy a Bambro Koyo Ganda afro-house elegyében. A Migration így vált sokszínű, egzotikus mixtúrává, ahol a 4/4-es lüktetést a lassabb, poroszkáló számokkal (mint a klasszikus Figures) váltogatja az alkotó. Összességében kissé melankolikus-borongós, de szerethető lemez.
Miért pont Migration?
Ami a címet illeti, a alkotó szinte folyamatosan úton van egyszemélyes projektjével, és magánemberként is rengeteget utazik, így jól tudja, milyen a vándoréletmód. Mint egy nyilatkozatából kiderült, az albumot a világban zajló események mellett egy személyes, családi tragédia is ihlette: „Tavaly egy közeli hozzátartozóm elhunyt. A családom és én a világ minden táján szétszóródva élünk, messze egymástól. Végül a temetésen, Brightonban találkoztunk, hosszú idő után újra. A saját, személyes énképem, az identitásom, és az, ahonnan származom, mind szerepet játszott abban, ahogyan az album maga alakult. Hiszen a legfőbb kérdés számomra még mindig ez: melyik az otthonod – ahonnan származol, vagy az a hely, ahol éppen élsz?”
Akusztika és elektronika
A 2017. január 13-án, a Ninja Tune kiadónál megjelent album különlegességét egyrészt az egyedi énekhangok kreatív megszólaltatása, másrészt az élő hangszerek és a (kísérleti) elektronika összesimuló párosa adja. Bonobo most is hozza azt az összetéveszthetetlen és jól bevált stílust, amit megszokhattunk tőle, a lágyan egymásba fonódó akusztikus és az elektronikus hangzással.
Ami viszont újdonságként hat és nem is igazán jellemző a korábbi munkáira, az a hangsúlyos stílus- és hangzásbeli elkülönülés az egyes trackek között. Ez részben a zenei alapok szerteágazósága okozza, részben pedig talán egyfajta biztonsági játék. A Migrationről hiányzik az az egységes egyediség, ami a korábbi lemezeken lágy hullámzással vitte a hallgatót az első szám elejétől az utolsó ütemig. Most inkább az az érzésünk támadhat: „ezt mintha már hallottam volna valahol.”
Korábban is cikkeztek már arról, hogy Green első lemezei óta önmagát ismétli, illetve – az előbbinek részben ellentmondva – azzal is vádolták, hogy a futó trendekhez kapcsolódva, mások zenei munkásságát kreatívan (újra)hasznosítva frissíti fel saját életművét. Maradjunk annyiban: hihetetlenül nehéz lehet mindig új és frissnek érződő zenét vagy akár csak egy sohasem hallott basszust kikeverni.
Vagy ahogy azt 1967-ben Igor Sztravinszkij kifejtette:
A jó zeneszerző nem utánoz, hanem lop.
(Stílszerűen ez a mondás sem az övé egyébként, állítólag Picasso mondott hasonlót, de az idézet eredettörténete még messzebbre vezet.)
Akárhogy is, annyit Bonobo elkötelezett híveként is el kell ismernünk, hogy nem ez az album fogja forradalmasítani az elektronikus zenét. Szép, kerek egész, de inkább kiváló és mérnöki pontossággal kreált iparosmunka, mint a megszokott, ezért joggal várt furmányos tündérmese.
Hogy lesz, mennyiért?
A koncert május 23-án, szerdán 18 órakor kezdődik a Budapest Parkban. Többféle elővételes jegyet lehet venni, ha biztosan nem szeretnénk lemaradni – a Tánctérre 9000, a Teraszokra 13.000 forintért – személyesen vagy online a szervező Budapest Park honlapján. A mélyebben a zsebükbe nyúlni hajlandó ínyencek a Lounge (25.000 Ft) és Skybox (50.000 Ft-tól) kényelmét is élvezhetik.
Aki azonban velünk játszik, ingyen is bejuthat.
Játék
Mi a címe annak a lemeznek, amelyet Bonobo 2010 szeptemberében mutatott be Budapesten? (Segítség akkori ajánlónkban, a helyes válasz: Black Sands.)
A megfejtéseket május 23-án, szerdán délután 2-ig vártuk a jatek@koncertblog címre, Bonobo tárggyal. A helyes megfejtést beküldők közül két nyertest választottunk: Dobos Katalint és Hubay Ádámot, akik másodmagukkal ingyen mehettek az aznap esti Bonobo-koncertre, a Budapest Parkba. A nyerteseket e-mailben értesítettük, egyben tudattuk velük a buliba bejutás módját.
Piri Réka