A filmzene rocksztárja – Hans Zimmer-top10

// 2017-04-29

Nehéz egy olyan életművet érdemben összegezni, mint az idén hatvanéves Hans Zimmerét, aki ezidáig közel száznyolcvan filmben tűnt föl zeneszerzőként és még egy csomóban producerként. Ez a fajta mindenre kiterjedő összegzés is csak talán neki sikerült a tavaly indult koncertturnéjával, melynek apropójából Budapestre is ellátogatott, és a nagy sikerre való tekintettel idén is megteszi, mégpedig a nyár legelső napján, a Live Nation szervezésében, hogy kirúgja a Papp László Budapest Sportaréna oldalát. Top10.

gladiator Hans Zimmer Papp László Budapest Sportaréna Crimson Tide Sherlock Holmes The Thin Red Line Interstellar Csillagok között Inception A Da Vinci-kód Dark Knight Trilogy Sötét Lovag-trilógia The Lion King Az oroszlánkirály Pirates of the Caribbean  Karib-tenger kalózai Jack Sparrow top10 koncert Live Nation belépő-nyereményjáték ajánló film filmzene score Az utolsó esély Das Boot Vadászat a Vörös Októberre Basil Poladouris Gladiátor zongora Lorne Balfe Jeremy Brett cigányzene mainstream pop buddymovie Robert Downey Jr. Az őrület határán Terence Malick Philip Glass Eredet Oscar-díj David Julyan James Newton Howard Christopher Nolan Oscar-jelölés Johnny Marr Edith Piaf Non Je ne regrette rien Lánglovagok Ron Howard Robert Langdom CheValiers De Sangreal The Citrine Cross Inferno album Angyalok és démonok Mike Oldfield Tubular Bells Batman Joker Bane Danny Elfman Elton John Lebo M dal Geoff Zanelli epizód Ridley Scott A szikla Rés a pajzson ókor Róma Lisa Gerrard

 

10. Az utolsó esély (Crimson Tide) – 1995

Ha a legjobb tengeralattjárós filmeket kellene megnevezni, a listán biztosan ott szerepelne a Das Boot, a Vadászat a Vörös Októberre és Az utolsó esély. Ha pedig a műfaj legjobb filmzenéire kellene rábökni, biztosan az utóbbi kettő jutna eszünkbe. Míg azonban Basil Poladouris zenéje – a témából adódóan is – nagyban támaszkodott a férfikórusra, kiemelve az orosz tónust, addig Zimmer (szintén nem mellőzve a férfikart) teljesen más megközelítést alkalmazott, de nem kevésbé hatásosat. Sok szempontból a Gladiátor elődjének is lehet tekinteni ezt a feszült, mégis emelkedett zenét, emellett tökéletes kvintesszenciája, hogy miért is számított már a kilencvenes években Zimmer az egyik legmenőbb komponistának a szakmában.

9. Sherlock Holmes – 2009

A főtémát hallva elsőre egy Karib-tenger kalózai átiratának tűnhet, ugyanakkor mégis más, koszosabb annál, hála a törött zongora és a cimbalom kiemelt játékának. Guy Ritchie viktoriánus buddymovie-jának kétségtelenül egyik legnagyobb erőssége Hans Zimmer (valamint Lorne Balfe) zenéje, ami hol sötét, hol kalandos, hol pedig játékos, vagyis nem olyan, amit elsőre egy Sherlock Holmes-film alá elképzelnénk (igaz, Robert Downey Jr. is messze van Jeremy Brett-től) és már az első részben is belekóstolt a – mainstream-filmzenékben szokatlannak számító – cigányzenébe, amire a második rész score-jának jelentős részét felhúzta.

8. Az őrület határán (The Thin Red Line) – 1998

Terence Malick annak idején nemcsak azzal húzott egy merészet, hogy sztárokkal tömte tele lírai háborús filmjét, hanem azzal is, hogy az akkoriban akciózenéiről híres Zimmert kérte föl az aláfestés elkészítésére. Ő pedig állta a sarat, és egy lassú folyású, a film hangulatához illő, meditatív zenével állt elő, melyhez hasonlóval csak ritkán rukkolt elő a pályáján – noha bizonyos elemei gyakrabban visszaköszönnek -, de akkor általában maradandót alkotott.

7. Csillagok között (Interstellar) – 2014

Mint például ebben az esetben is! A Sötét Lovag-trilógia és az Eredet masszív megközelítése után Zimmer ismét meglepte a film- és filmzenerajongókat ezzel a Philip Glass zeneiségét idéző, orgonán alapuló score-ral. Tökéletesen fejezi ki az űr végtelenjét, és ezzel együtt az ember belépését ebbe a bizonyos ismeretlenbe, de ha kell, a feszült és izgalmakban bővelkedő jelenetek intenzitását (az a bizonyos dokkolós jelenet!) is képes hatványozni.

6. Eredet (Inception) – 2010

Az első érdemi együttműködése Christopher Nolannel (hiszen korábban vagy ott volt mellette James Newton Howard, vagy a rendező David Julyannel dolgozott együtt), mellyel Zimmer nemcsak a saját stílusát definiálta – immár sokadjára – újra, hanem az egyik legmaradandóbb szerzeményét is tette le az asztalra, ment is érte az Oscar-jelölés (noha egy bitang erős évben). Az Eredet aláfestése annyira erőteljesen áthajt rajtunk a film alatt (vagy akár anélkül), mint semmiből előtűnő vonat a város közepén. Az azóta Zimmer állandó munkatársává előlépő gitárvirtuóz, Johnny Marr játéka és a klasszikus Edith Piaf-dal, a Non, Je ne regrette rien felhasználása már önmagukban hozzájárulnának egy emlékezetes score-hoz. Hogy ezen fölül egyszerre adrenalinpumpáló és lírai is tud lenni, már csupán hab a tortán. 

5. A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code) – 2006

A világ egyik legnagyobb bestseller-sikerének adaptációjához a rendező, Ron Howard a vele már korábban a Lánglovagokon együttdolgozó Zimmert kérte föl, aki Robert Langdonék művtöris kalandjához egy meglepően klasszicista, már-már a komolyzene határát súroló művel rukkolt elő, ráadásul jobbára állandó munkatársait is otthon hagyta. A CheValiers De Sangreal emelkedettsége, vagy a The Citrine Cross dübörgő kórusai nem csupán az albumról, de az életműből is kiemelkednek. A folytatásokban már inkább újrahasznosította a meglévő zenéket, habár míg az Inferno pont a tavalyi koncertturné miatt máris a feledés homályába veszett, az Angyalok és démonok Mike Oldfield Tubular Bellse által ihletett témája szintén a mester feledhetetlen alkotásai közé sorolandó.

4. A Sötét Lovag-trilógia (Dark Knight Trilogy) – 2005, 2008, 2012

Christopher Nolannel való gyümölcsöző együttműködése a Sötét Lovag legendájának a feltámasztásával kezdődött. Kezdetben még egy másik nagyágyú, James Newton Howard is kivette a részét a trilógiából, de Zimmer és a stílusa szép fokozatosan átvette az irányítást, ami érthető is: Batmannek és ellenfeleinek a zenéje dinamizmust, erőt, hősiességet, vagy éppen rettegést, anarchiát kell sugározniuk. És hogyan is lehetne elfelejteni Joker feszült, elektromos gitáron és borotvapengéken alapuló pulzáló motívumát, vagy a Bane robosztusságával egyenértékű kórus arab kántálását, nem beszélve a trilógiát átszövő Batman-témáról, mely ugyan nem olyan fülbemászó, mint Danny Elfman klasszikusa, de ettől még nem kevésbé felejthetetlen.  

3. Az oroszlánkirály (The Lion King) – 1994

A film, melynek éppúgy dúdoljuk a betétdalait, mint a score-ját. A film, melynek kapcsán Zimmer megkapta máig egyetlen Oscar-díját. Az oroszlánkirály az egyik leghíresebb felnőttéválás-történet, mely megismerteti a fiatalokat a halál, a veszteség, valamint a felelősségvállalás fogalmával. Ehhez mérten a komponista lírai score-ja – Simba és Mufasa apa-fia kapcsolatának motívuma fájdalmasan gyönyörű – tökéletesen kiegészül Lebo M fantasztikus és pezsdítő énekével, valamint Elton John dalaival.

2. Karib-tenger kalózai (Pirates of the Caribbean) – 2003, 2006, 2007, 2011

Lehet, hogy papíron az első rész zenéjéért Klaus Baelt felelt, és lehet, hogy vannak jobban kidolgozott, eredetibb aláfestései a komponistának az igencsak terjedelmes életműben, népszerűbb aligha akad (pontosabban csak egy). Ha csak meghallja az ember a He’s a Pirate dallamait, egyből gyereknek érzi magát, kardot ragadna és tengerre szállna, hogy Jack Sparrow-val és rumvedelő kompániájával kincseket keressen a trópusokon. Nagybetűs kalandzene ez, mely maximálisan átjárja az ember minden sejtjét, minden idegszálát. Az idei ötödik rész esetében viszont már bizonyosan a korábbi epizódokon is közreműködő Geoff Zanelli ragadja magához a kormányrudat, de nyilván Zimmer sem hagyja el teljesen a fedélzetet.

1. Gladiátor (Gladiator) – 2000

Az első helyezett talán nem is volt kérdéses. Mert hiába definiálta újra és határozta meg Zimmer a kilencvenes évek akciófilmjeinek a zenéit (A szikla, Rés a pajzson, Az utolsó esély), minden ott megszerzett tapasztalatot Ridley Scott Oscar-díjas történelmi eposzában tudott maximálisan kamatoztatni. Nem csoda, hogy annak idején nem volt ennél menőbb album, ami olyanoknak is ráirányította a figyelmét a műfajra, akiket kevésbé – vagy egyáltalán nem – érdekelt. A zene egyszerre grandiózus, akárcsak az ókori Róma látványa, és éteri, mint Lisa Gerrard földöntúli hangja. Ha van olyan zene, amiben Hans Zimmer zsenialitása, érzékenysége és kommersz stílusa tökéletesen ötvöződik, akkor az mindenképpen a Gladiátor.   

Partnerünk, a Puliwood cikke nyomán

Nyereményjátékunk hamarosan indul a június elsejei Hans Zimmer-koncertre!

Koncertblog Session podcast-sorozat

Földöntúli epikus robotzene, Âme-tributemix / house, technó, deephouse, minimál – podcaster: dj Sobek, artworker: Dori Pazonyi

Elegáns és szép house – podcaster: Robert R. Hardy, artwork: Legendary Moments

A magyar technó legjava Dr. Zoidberg csoportterápiájában – podcaster: Dr. Zoidberg, artworker: Dori Pazonyi

A lányok, a lányok, a lányok ördögök / neurofunk-drum’n’bass – podcaster: Selekta, artworker: Dori Pazonyi

Ha kicsi a tét, a kedvem sötét – Koncertblog Guido & Maurizio de Angelis Session / podcaster: dj Muttley, artworker: Dori Pazonyi

Sok jó ember, legyél te is köztük / koncert-podcastek: AirtistDeleyGrabanc, artworker: Mill

Bús belga breakbeat / podcaster: Fastbinder, artworker: Trinity

Koncertblog Scooter Session / podcaster: Adam Bleakbass, artworker: Dori Pazonyi

Tücsökzene, szinesztéziára kihegyezve – a legjobb psytrance-ek Görgőtől / goa-psy, forestpsy podcaster: dj Görgő, artworker: Mukiellő

Nők a pult mögött – ezek voltak a legmenőbb breakek tavaly / break, bassmusic – podcaster: Miss Mants, artworker: Szerdahelyi László

Kanye Westtől Redmanig – a legjobb rapek Majkáék szkreccsere, Gerysson szerint / hiphop, rap, r’n’b – podcaster: dj Gerysson, artworker: Csordás Dávid

Balladák és slágerek – Koncertblog Best of Crossover 2015 Legarstól / indie-pop-house-deephouse-pop-mainstream-crossover-funk-slow-newwave-diszkó-nudisco – podcaster: Legars, artworker: vj Manna

Koncertblog Best of Metal 2015 Session by Dr. Zoidberg / metál, deathmetal – podcaster és artworker: Dr. Zoidberg

Nincs mit cifrázni – a drum’n’bass legjava 2015-ben dj Ren és a Koncertblog szerint – podcaster: dj Ren, artworker: Oláh Orsolya

Érzéki monotonitás – szilveszterezz a Koncertblog adekvátan bulizós podcastjával! / house, technó, minimál – podcaster: dj Minich, artworker: Tatlin

Már nem szopnak a ministránsok – fortélyos blaszfémiával indul a Koncertblog podcast-sorozata / metál, hiphop, technó, punk, folk, reggae, blues, alter, pop – podcaster: Dr. Zoidberg, artworker: Szilágyi Rudolf

Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party- és koncertbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékainkon!