A britek egyszerűen csak káposztarocknak csúfolták a németek kozmikus zenéjét. Loptuk
A Gulyás Márton-féle politikai “Youtube-tévécsatorna”, a Partizán Sequencer címmel indít playlist-sorozatot.
Egy-az-egyben ellopjuk a nagyszerű szöveget, amivel kirakták az első részt:
Új irodalmi videósorozatunk mellé a Partizán zenerajongó részlege 16 mixet állított össze nektek egyenként 16 csodálatos dallal. A Sequencer első epizódjában egy krautrock-válogatást készítettünk.
A ‘68-as diáklázadásokban szocializálódott német fiatalok futurisztikus szintetizátorokkal, motorikusan kattogó ütemekkel és indusztriális pszichedéliával próbáltak elmenekülni a náci örökségét feldolgozni képtelen, hidegháborútól szorongó NSZK fojtogató levegője elől. Az 1960-as évek végén, ‘70-es évek elején alakult német krautrock-bandák sokkal radikálisabbak voltak az amerikai hippiknél, zeneileg pedig jóval izgalmasabbak, mint a koravén zenét játszó angol progrockbandák – nem is tudott mit kezdeni velük a brit sajtó, egyszerűen csak káposztarocknak csúfolták a németek kozmikus zenéjét. De nemcsak az angol újságírók, hanem a Vatikán sem volt elragadtatva tőlük: a Tangerine Dreamet a katolikus egyház összes templomából örökre kitiltották a reimsi katedrálisban tartott koncertjük után. De ettől függetlenül is, a krautrock-mozgalom hatása vitathatatlan: forradalmosították a rockot és letették az elektronikus zene alapjait. Túlzás nélkül kijelenthetjük, ha nincs ez a pár tucat szeretnivalóan bolond német zseni, ma teljesen más lenne a popzene.
A mixet a legjobb krautrock-zenekar, a düsseldorfi Neu! nyitja, de megtalálható rajta a Karlheinz Stockhausen tanítványaiból álló Can, valamint a Kraftwerk egy-egy kevésbé ismert dala is. Zárásként pedig a berlini Ashra segít minket abban, hogy valamivel elviselhetőbb legyen ez a nyamvadt bezártság.