A Beat nélkül Fehérvár tévedés volna

// 2015-11-28

Ilyet se csináltunk még, de épp ideje elkezdeni: feltérképezzük a zenéhez és a bulizáshoz kapcsolódó egyéb kulturális termékeket. Első áldozatunk, a zenei arculatú székesfehérvári Beat étterem alig egy éve nyitott, és a világhíres Gault&Millau étteremkalauz 2015-ös minősítésében máris elérte a 14-es pontszámot, ami azt jelenti, hogy világszinten számít „jó étteremnek”. Elmentünk hát megnézni, két felnőtt két kiskorúval, egy kilencéves lánnyal és egy hétéves fiúval. És hát nem tudjuk megcáfolni, csak nagyon határozottan megerősíteni a Gault&Millau-t.

 

Ők egyébként nem foglalkoznak se a kiszolgálással, se az enteriőrrel, de mi azért ezeket is alaposan megnéztük, és tetszett amit láttunk. Anita a felszolgálónk azonnal bemutatkozott. Kedves és segítőkész és gyors volt.  Különleges, összeválogatott székek (volt például kiszuperált moziszék is!) és csillárok, lámpák, fényforrások, változatos jellegű, berendezésű asztalterek, sarkok és a klasszikus Nietzsche-idézet a bejáratnál, ami a hely neve mellett egyből magyarázza, mit is keresünk itt (kis hiba mondjuk becsúszott, egy fölös ‘h’ az elején):

Without music life would be a mistake.
Azaz-vagyis: Zene nélkül az élet tévedés volna.

Előételfalatok: kacsazsíros kenyér
grátisz

Szépen egymás mellé rakott, puha, ropogós héjú, szellős-lyukasos mediterrán típusú kenyérszeletkékkel. A tálon két kis üvegcsében mustárral, sóval, borssal ízesített kacsazsír, amit egyszerűen képtelenség otthagyni, az utolsó cseppet is ki kell sajtolni az üvegekből. Így aztán nyilván nem elég hozzá az a néhány kenyérszelet, ami tálkára fér. Szerencsére a személyzet készséggel hoz nagyjából bármennyit még belőle, nem félnek, hogy a kedves vendég ezzel tömi tele magát, és az „igazi fizetős” fogásoknak nem marad hely.

Szőrszálhasogatás: Csak a friss vagy akár savanyított zöldség hiánya fájt, jólesett volna a zsíros kenyérhez, de hát ez mégiscsak grátisz.

Érték: 10-ből 9

Házi zsíroskenyér kacsacombfalatokkal, csalamádéval
2390 Ft

Nos, a csalamádén kívül még egy csomó minden volt a tálon; a kenyeret például már ismertük a grátiszfogásből, akárcsak a kacsát, amiből viszont most főleg a hús jutott szépen halmozva a szeletkékre. A mellette található koktélparadicsom és zöldsalátadarabok hibátlanok voltak, ami akkor is megjegyzendő, ha ez végül is alap egy ilyen helyen – ősz közepén már a koktélparadicsomoknak sem föltétlen van paradicsomízűk. Nem hagyhatjuk szó nélkül viszont a szintén körített párolt lilakáposztát, melyet igazából csak becsületből ettünk meg, annyira émelyítően édes volt. A fogás egészében mégis nagyon meggyőző volt, a savanyúságok fekete lovával, a csalamádéval együtt, amit kábé hibátlanul sikerült abszolválni. A bántóan édes káposzta egy pontot von le az értékből, a másikat az ár miatt vagyunk kénytelenek leírni – aránytalannak érezzük, hogy gyakorlatilag egy szerényebb árú főétel árával van pariban, bármilyen nagy adag is.

Érték: 10-ből 8

Mozzarella Caprese
1790 Ft

Ha előételt választasz, és biztosra akarsz menni, továbbá nem akarod a főfogások előtt durván megterhelni a gyomrod, bárhol vagy, kérj Mozzarella Capresét. Kábé a lehető legegyszerűbb salátaszerű ételről van szó, mozzarella és paradicsom és friss bazsalikom – szuperegészséges és szupegyszerű és szuperfinom. Mégis, két ponton is el lehet rontani, ha ízetlen a paradicsom és-vagy a mozzarella. A Beatben biztosra mentek, a paradicsom koktél- volt, sőt a sajt nem egyszerűen szeletekre volt vágva, hanem krémesített, darabos masszaként került a szánkba, minden kétséget kizárva, hogy ez tízből tíz.

Érték: 10-ből 10

Gulyásleves
1290 Ft

Kicsit meglepődtünk, mikor a hét- és kilencéves előétel helyett levest kért. A kisebbik (elsős, fiú) választotta a gulyást, ami már fölvetette, hogy teleeszi magát a laktató gulyással, és nem marad hely a másodiknak. A gulyás azonban nem volt annyira teljes szerencsére, hús, krumpli, répa, és slussz. A leve úgyszólván tökéletes volt, sűrű, már-már krémlevesnek hatott, és úgy volt füstös, mintha az udvarról merték volna tányérba, egyenesen a szabad tűzről. Sajnos a marhahúsdarabokat viszont túl sok ín (közkedvelt nevén mócsing) szomorította, ezért nem tíz pont.

Szőrszálhasogatás: Túl apró répa és túl nagy krumpli- és húsdarabok; az egyik rokon az antivilágban az ilyenért visszaküldte az ételt.

Érték: 10-ből 9

Kukorica-krémleves
990 Ft

A kilencéves lány választásának azért is örültünk, mert éppen a látogatásunk előtt gyűjtöttünk kukoricakrémleves-recepteket. A Beat készítette változat valóban krémes, meg selymes, és édessége is vállalható – a levesbetétként funkcionáló popcorn (erre merték a levest) helyett pedig aligha lehetne adekvátabbat kisütni. De ez azért karcsú lett volna, legalábbis túl homogénnek, egyben-krémnek éreztük volna a levest, ha nem úszkáltak volna az ízletes lében a szélükön a levessel pajkosan összeolvadó, a közepükön viszont sűrűbb, határozottabb állagú sajtkrémdarabok.

Érték: 10-ből 10

Dr. Burger
2690 Ft

A burger manapság egy gasztrodivat-kategóriában van például a pho levessel, és majdnem minden étterem kínál „igazi” hamburgert vagy más húsból készült burgert (merthogy az igazán sznobok szerint „hamburgernek” csakis a marhahúspogácsás burgert nevezhetjük). Mivel magunk is rajongók vagyunk, nem volt kérdés, hogy a sok kipróbálandó fogás között a Beatben is kell lennie egy burgernek. A Beat kínál a marhásokon kívül kacsásat is, de mi egy klasszikot, a jalapenós Dr. Burgert kértük. Volt hozzá sült krumpli (lásd még: Szőrszálhasogatás) és epres-csilis (!) szósz mártogatni. Utóbbi igazán ötletes, és szerencsére alig-alig édes, amit fejben sem egyszerű összerakni, tekintve, hogy az eper világéletben összekapcsolódott a desszertekkel és a sütikkel. Maga a burger zamatos és teljes, viszont komolyan akadályozta a fogyasztását, hogy a zsömle alsó része gyakorlatilag az első harapásnál átázott, a másodiknál pedig már szét is esett.

Szőrszálhasogatás: A körítésnek kapott hasábburgonyát szerintünk túlsütötték, és emiatt pöttyet száraznak éreztük.

Érték: 10-ből 8

Óriás csirkemell cornflakes-köntösben krémes pürével
2290 Ft

Kétség nem fér hozzá, ez az egyik biztos befutó, ha gyerekkel mész a Beatbe, és nem csak azért, mert a nevében szerepel a „cornflakes” szó. A csirke nagyon zamatos, és kifejezetten nem száraz, még annyira se, amennyit még bőven elvisel az ember az egyszeri csirkemelltől (a kukoricapehely a bundában pedig még tovább száríthatná). A krémes püré voltaképpen egy hibátlan krumplipüré, ami a tényleg óriási csirkemellszeletekkel együtt is kissé pőrén mutatott a tányéron. Legalább optikai tunningnak illett volna mellétenni egy kis koktélparadicsomot, salátalevelet, vagy bármit.

Érték: 10-ből 9

Csirkemell dióbundában szarvasgombaolajos pürével
2590 Ft

Nos, kell egy ilyennek is lennie, ez a fogás bizonyult menüsorunk leggyengébb láncszemének. A két extraösszetevő/ízesítő, a dió és a szarvasgomba íze alig érvényesült, az itt is „pürének” nevezett krumplipürét viszont kissé ragadóssá tette. Azért gondoljuk, hogy a szarvasgombaolaj tette azzá, mert az eggyel följebb taglalt cornflakes-bundás csirke melletti püré kicsit sem ragadt. A csirkemellet pedig itt nem sikerült olyan bravúrosan zamatossá tenni, mint a cornflakes-est.

Érték: 10-ből 6

Chicken & Chips
2490 Ft

A másik tuti gyerekfogást sem hagyhattuk ki, a fiú kért csirkét sültkrumplival. A csirke itt is mell volt természetesen (ezen ponton azért már kezdtük túlzásnak érezni, hogy a négy főételből három csirkemelles), de nem szeletekre, hanem csíkokra vágva, remek, sörtésztaszerű, ropogós bundában. A krumpli hasonló volt, mint a burgerhez kapott, de itt tökéletes volt, fél perccel sem volt tovább sütve. A mellé kapott fokhagymás-majonézes mártogatóssal sem tudtunk szőrszálhasogatni, úgyhogy lelkesen adjuk rá a tíz pontot.

Érték: 10-ből 10

Vegyes saláta és csokoládé-mousse
ár nélkül, nincsenek étlapon

A teljesen zöldség- és savanyúságmentes csirkemelles tányérok (illetve a cornflakes-eshez még szósz sem volt) kiáltott valamilyen saláta után, és kérésünkre elég hamar összerittyentették a konyhán ezt a remekbeszabott vegyes salátát friss zöldségekkel.

Nagyon hiányoltuk viszont az étlapról a desszerteket, illetve van kettő, császármorzsa és túrógombóc, ugyanakkor egyik sem rendes desszert, inkább desszertfogás, tehát egy tartalmas leves utáni másodiknak való. Így addig-addig érdeklődtünk, míg csak kibökték, hogy csoki-mousse igazából van. Le is csaptunk rá, és finom volt, nem túl édes, nem agyoncukrozott. Egyedül talán az állagánál tudunk szőrszálhasogatni.

Átlagpontszám:

8,8

Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party-, koncert- és fesztiválbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékainkon!